Láthatatlan összetevők - Látható tiltakozás
HU
Bizonyos élelmiszerek károsak és romboló hatással vannak társadalmunkra. Te is segíthetsz ezt megváltoztatni: Támogasd az élelmiszerláncokra vonatkozó új, szigorú uniós szabályokat!
A szupermarketben vásárolt élelmiszerek többsége az emberi jogok megsértésével és környezetpusztítással „szennyezett”. Mégis, ezek az íz nélküli összetevők gyakran láthatatlanok maradnak számunkra. Minden egyes falattal lehetővé tesszük a gazdálkodók, a munkások kizsákmányolását, hagyjuk, hogy növényvédőszerekkel mérgezzék a talajt és a talajvizet, támogatjuk, hogy a helyi lakosságot megfosszák földjeiktől. Mindez azért történik, hogy a nagyvállalatok és az áruházláncok még gyorsabban, nagyobb mennyiségben és olcsóbban tudjanak élelmiszert előállítani. A nők és bevándorlás hátterű munkavállalók, vendégmunkások azok közé tartoznak, akiket a legkeményebben sújtanak az élelmiszer-ellátási láncok káros üzleti gyakorlatai. Bár ezek a munkások és nők fontos szerepet játszanak az élelmiszer előállításban, ők gyakran nem tudják megfelelően eltartani magukat és családjukat, bizonytalan a jogi státuszuk van, vagy diszkriminációval szembesülnek.
Tudd meg, milyen láthatatlan összetevőket rejt az ételünk! Tudj meg többet az általuk okozott problémákról, és arról, hogy miért egy szigorú, egész Európára kiterjedő szabályozás az a megoldás, amelyet Neked is kérned és támogatnod kell!
Kezdjünk el nyomást gyakorolni!
Küldj levelet, most!
Mit rejt az ételed?
Élelmiszereink útja a szántóföldtől a feldolgozáson át a szupermarketig nagyon hosszú. Az agrár-élelmiszeripari ágazatban a multinacionális vállalatok bonyolult ellátási láncokat hoztak létre, több alvállalkozóval, amelyeknek az egymásutániságát nehéz nyomon követni. Mindez azért is történik, hogy -átláthatatlanná tegyék a felelősségi köröket. Ezen üzleti gyakorlatok negatív következményei gyakran az ellátási lánc elején jelentkeznek a legkomolyabban, ahol a munkavállalókat – különösen a nőket és vendégmunkásokat, a bevándorlókat – gyakran kizsákmányolják, és nem biztosítanak számukra tisztességes munkakörülményeket.
Tudd meg, milyen történetek állnak az élelmiszereink mögött, és melyik termékkel milyen probléma merülhet fel.
Tejtermék
Az Európai Unió a világ legnagyobb tejtermelője, és mintegy 23 millió tejelő tehenet tart. Ahhoz, hogy ezt a tetemes teljesítményt elérjük, ipari méretű termelési körülményekre van szükség, amely számos problémát von maga után az állatok és a környezet számára.
Az intenzív tejtermeléshez magas állatlétszám, valamint a műtrágyák és növényvédő szerek nagymértékű használata társul. Ez a talaj és a vizek szennyezéséhez vezet, és jelentős hatással van más élőhelyekre és magára a tájra is. A tejipar a biológiai sokféleségre is negatív hatással van. Nem is beszélve maguknak a tejelő teheneknek a bizonytalan jólétéről. Az intenzíven kezelt legelők továbbá negatívan befolyásolják a vadon élő madarak vonulási és telelési szokásait.
Copyrights: Canva (Billion Photos)
Hús
Bár az Európai Unióban a gazdaságok száma az elmúlt évtizedekben gyorsan csökkent, a hústermelés számos országban mégis folyamatosan növekszik. A szükséges nagyüzemi hústermelést óriási gyárak működtetésével érik el, amelyekben irdatlan mennyiségű állatot helyeznek el zsúfolt helyen. Ez az ipari hústermelés társadalmi, környezeti és gazdasági problémákkal jár.
Ennek egyik következménye az ellátási láncok koncentrációja, ami egyre nagyobb gazdaságokhoz vezet, kevesebb gazdával és kevesebb állatfajtával. Ezzel egyidejűleg az árak egyre alacsonyabban vannak tartva, ezért sok kistermelő tönkremegy. Továbbá az óriási, zsúfolt helyeken történő gyári jellegű hústermelés növeli az antibiotikum-rezisztenciát, levegő- és vízszennyezést okoz, valamint felerősíti az erdőirtást, a biológiai sokféleség csökkenését és a földrablást a takarmányozásra szánt szójabab extenzív termesztése érdekében.
Végül, de nem utolsósorban, az ipari hústermelés jelentős mértékben hozzájárul az éghajlatváltozáshoz, mivel az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásában is jelentős szerepet játszik.
Copyrights: Canva (flas100 / Getty Images)
Narancs
A narancslé a világon a legtöbbet fogyasztott gyümölcslé. Évente összesen 50 millió tonna narancsot termelnek világszerte – ennek 86%-át dolgozzák fel lévé. A legnagyobb vásárló az Európai Unió. Ennek az örök kedvenc reggeli italnak a gyártása azonban számos problémát vet fel
A gyümölcstermesztés hatalmas monokultúrás ültetvényeken folyik, ahol intenzíven használják a növényvédő szereket, ami nagy ökológiai lábnyomot hagy maga után. Emellett a munkások körében a munkakörülmények és a rendkívül alacsony bérek miatt nagyon gyakoriak például az egészségügyi problémák. A gazdálkodók világszerte három nagy felvásárló vállalatnak vannak kiszolgáltatva, amelyeket többször vádoltak kartellalakítással, korrupcióval és szakszervezet-ellenes magatartással.
A gyümölcslé-koncentrátumot palackozó cégek csomagolják, hajókon szállítják, és az európai szupermarketláncok rendkívül alacsony áron értékesítik. Ez a termelési lánc, valamint a hosszú szállítási útvonalak is hozzájárulnak az éghajlatváltozáshoz és jelentős környezetszennyezést okoznak.
Copyrights: Canva (JitkaUnv / Getty Images)
Banán
Az Európai Unió messze a legnagyobb banánimportőr a világon. A gyümölcsöt elsősorban Ázsiában, Latin-Amerikában és Afrikában termesztik. Termesztési körülményeik azonban a jelentések szerint folyamatosan problémásak, különösen a helyi gazdák számára.
Az ecuadori banánültetvények munkásai például rendkívül alacsony bérekről és kifizetetlen túlórákról számolnak be. Ráadásul az ültetvényeken való munkavégzés bizonytalan, mivel a munkáltatók nem kínálnak állandó állást, és a munkavállalókkal gyakran csak rövid távú szerződéseket kötnek. Nagyon kevés védelemben részesülnek, amikor veszélyes növényvédő szereket használnak. A szakszervezeti tagokat pedig sok esetben zaklatják. Különösen a nők szenvednek ezektől a bizonytalan munkakörülményektől. A jól ismert címkék, mint például a Rainforest Alliance, nem mindig garantálják az emberi jogok tiszteletben tartását.
Emellett a növényvédő szerek széles körű használata hozzájárul a víz és a levegő szennyezéséhez, valamint a biológiai sokféleség csökkenéséhez is.
Copyrights: Canva (phodopus)
Zöldség
A #OurFood.OurFuture projekt keretébe az AgroPontino térségében (Lazio, Olaszország) zajló kutatás rávilágít azokra az embertelen körülményekre, amelyekkel a földeken dolgozóknak nap mint nap szembe kell nézniük. A kutatás a munkavállalói jogok megsértését vizsgálja ( nem vagy alulfizetett, szerződés nélküli, a megengedettnél hosszabb munkaidő; védelem hiánya a növényvédő szerek kezelésénél, doppingolás), különösen a női vendég- és bevándorló hátterű munkások esetében, valamint a nemi alapú erőszakot, amelynek ki vannak téve. A kutatáshoz kapcsolódó termékek között szerepel többek között padlizsán, paradicsom, cukkini, articsóka, sárgarépa és gomba. Ezek a zöldségek az Európai Unió piacára kerülnek, és több száz szupermarketben kötnek ki, ahol nap mint nap vásárolunk! Annak ellenére, hogy Olaszországra összpontosítunk, az emberi jogok ilyen jellegű megsértése világszerte elterjedt a zöldségellátási láncokban.
Copyrights: Canva (Billion Photos)
Kávé
A kávé világszerte emberek millióinak mindennapi kedvenc itala. A kávébab nagyüzemi termelése azonban drasztikus társadalmi és ökológiai következményekkel jár. A kávétermesztésben a gyermekmunka széles körben elterjedt probléma; gyakran egész családok dolgoznak a földeken. A kávészedők bére általában nagyon alacsony, és sokan közülük rabszolgaszerű körülmények között dolgoznak. Ezek a körülmények közé tartozik az adósrabszolgaság vagy a túlzott munkaidő, amely veszélyezteti az egészségüket. Az erdőkertes művelés helyett a nyitott, monokulturális művelés gyakorlata terjedt el, ez pedig erdőirtáshoz vezet, ami az éghajlatváltozás egyik jelentős mozgatórugója. A növényvédő szerek intenzív használata és a monokultúrákban történő termesztés jelentős veszélyt jelent a biológiai sokféleségre.
Copyrights: Canva (Billion Photos)
Pálmaolaj
Az európai szupermarketekben kapható termékek fele tartalmaz pálmaolajat (pl. csokoládékrém, sütemények, szappanok stb.), így a fogyasztóknak nagyon nehéz elkerülniük ezeket a termékeket. Az Európai Unióban a pálmaolaj legnagyobb részét agroüzemanyagként használják fel, és számos általunk vásárolt terméket pálmaolajjal hajtott járművekkel szállítottak a folyamat során. A pálmaolaj-termelésnek pusztító hatásai vannak az emberekre és a környezetre egyaránt.
A pálmaolaj monokultúrás ültetvények elterjedésének ökológiai következményei közé tartozik az erdőirtás, a biológiai sokféleség csökkenése és a környezet állapotának romlása. Emellett a termelési körülményeket földrablás és az őslakosok jogainak megsértése, a veszélyes növényvédő szerek védelem nélkül használata és a munkavállalók jogainak figyelmen kívül hagyása jellemzi.
Az olyan címkék, mint az “RSPO” – a fenntartható pálmaolaj kerekasztal – bizonyítottan gyenge előírásokat támasztanak, és azok számonkérésében sem erősek.
Copyrights: Canva (Elena Photo, DPAP Images, slpu9945 / Getty Images)
Tojás
Az Európai Unióban 2019-ben mintegy 365 millió tojótyúkot tenyésztettek. A ketreces tartási rendszerek rendkívül elterjedtek a tojótyúkokat, nyulakat és sertéseket tartó uniós gazdák körében. Ez az iparosított termelési eljárás azonban számos gondot okoz mind az állatok, mind pedig a környezet számára.
A ketreces tartási rendszereket a nagy állománysűrűség és a nagyfokú bezártság jellemzi, és gyakran alkalmazzák őket nagyüzemi körülmények között. Ezek a jellemzők, valamint a kapcsolódó gazdálkodási gyakorlatok közvetlen és közvetett hatással vannak nemcsak az állatok egészségére és jólétére, hanem a gazdaságok környezeti lábnyomára, valamint gazdasági és társadalmi teljesítményükre is.
Copyrights: Canva (chonesstock)
Kakaó
A 2020-as Cocoa Barometer azt mutatja, hogy bár történnek intézkedések a kakaótermesztés munkakörülményeinek javítása érdekében, ez messze nem elégséges. A népszerű kakaóbab fogyasztásával számos társadalmi és ökológiai probléma jár együtt.
Az egyik legdrámaibb probléma a gyermekmunka. Körülbelül 1,5 millió gyermeket érint ez a szörnyű gyakorlat. A gyermekek többsége (mintegy 94%-a) a gyermekmunka legrosszabb formáját éli meg, sőt, néhányukat eladják rabszolgának, és fizetés nélküli munkára kényszerítik. Emellett a kakaótermelést olyan további társadalmi problémák jellemzik, mint a szegénység állandósítása, a nemek közötti egyenlőtlenség, az oktatáshoz való hozzáférés hiánya és a munkajogok megsértése, ami rabszolgaszerű munkakörülményeket eredményez. Ami a környezetet illeti, a kakaótermesztés pusztító velejárójához tartozik a növényvédő szerek használata, az erdőirtás és a talaj degradációja.
Copyrights: Canva (limpido / Getty Images)
Egy szigorú európai uniós jogszabály változtathat ezen a helyzeten, mégpedig a következők miatt.
Egy kötelező érvényű szabályozás kulcsfontosságú a tisztességes munkakörülmények garantálásához, valamint a környezet- és klímavédelem biztosításához: felelősségre vonhatja a vállalatokat, felelősségre vonhatja őket az ellátási láncukban okozott károkért! Egy szigorú uniós rendelet harmonizálná a jogszabályokat az Európai Unió tagállamaiban, és olyan egyenlő feltételeket teremtene minden szereplő számára, amelyek között az emberi jogok és a környezet védelme kötelező. Olyan ellátási láncot hozna létre, amelyben a ezek a most létező problémák eleve nem is merülhetnek fel. Különösen azok a kiszolgáltatott csoportok, amelyek olyan rossz helyzetben vannak, hogy nem tudnak kiállni saját jogaikért, különleges védelemre szorulnak. Ezek közé tartoznak a munkavállalók, különösen a nők és a gyermekek, a vendégmunkások, de a kisléptékben gazdálkodók is. Ők aránytalanul nagy mértékben szenvednek a vállalatok kizsákmányoló üzleti gyakorlatától.
Tudj meg többet arról, hogyan járulhatna hozzá a problémák megoldásához egy uniós élelmiszer- ellátási láncra vonatkozó jogszabály!
Miért van szükségünk egy uniós jogszabályra?
A vállalatok már évek óta készítenek stratégiákat a vállalati társadalmi felelősségvállalásról. Ezek az intézkedések azonban önkéntes jellegűek, és bebizonyosodott, hogy nem hatékonyak, mivel gyakran nem hajtják végre őket, vagy nem elég mélyrehatóak, illetve az emberi jogok megsértése és a környezeti ártalmak továbbra is jelen vannak az ellátási láncokban. Ezért van szükségünk egy KÖTELEZŐ érvényű európai uniós jogszabályra.
Miről szólna a jogszabály?
Mivel a vállalatok önkéntes kötelezettségvállalása nem működik, a vállalatokat rá kell kényszeríteni, hogy saját tevékenységük során és az ellátási láncukban is tartsák tiszteletben az emberi jogokat és a környezetet. Ezt csak egy kötelező érvényű törvény tudja elérni. A kötelező emberi jogi és környezetvédelmi átvilágítási irányelv (mHREDD) hatályának azonban szükségszerűen ki kell terjednie az ellátási lánc valamennyi alvállalkozójára.
Polgári jogi felelősség
Az emberi jogi átvilágításra vonatkozó kötelező erejű jogszabályok egyik legfontosabb eleme a polgári jogi felelősség bevezetése, ami azt jelenti, hogy azok a multinacionális vállalatok, amelyek tevékenységei emberi jogi jogsértéseket és környezeti károkat okoznak, kötelesek megfizetni az okozott károkat. Fontos megjegyezni, hogy a bizonyítási teher a vállalatokat terheli, nem pedig az áldozatokat – akik általában olyan kiszolgáltatott csoportok, mint a női munkavállalók, vendégmunkások és a kisgazdák.
Jobb munkakörülmények
Egy kötelező érvényű ellátási láncra vonatkozó törvény segíthetne elszámoltatni a vállalatokat a megélhetést biztosító bérek és jövedelmek, az egyesülési és kollektív tárgyalási szabadság, az átfogó egészségügyi és biztonsági gyakorlatok, a biztonságos jogállás és a nemi megkülönböztetés elleni védelem biztosítása érdekében a munkavállalók különösen kiszolgáltatott csoportjai számára. Jelenleg a munkavállalók sok esetben nem alapíthatnak szakszervezeteket és nem szerveződhetnek a jobb munkakörülményekért. Ha mégis megteszik, diszkriminációnak, fenyegetéseknek vagy támadásoknak lehetnek kitéve.
Hozzáférés az igazságszolgáltatáshoz
A vállalati visszaélések áldozatai számára az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés rendkívül nehéz, és szinte soha nem vezet olyan jogorvoslathoz, amely hatékonyan orvosolja vagy kompenzálja az üzleti tevékenység által okozott kárt. Ez fokozottan igaz a kiszolgáltatott csoportok esetében, mivel ezeknek a jogi és igazságszolgáltatási helyzete általában amúgy is nehéz. Egy kötelező érvényű törvény erősíthetné a munkavállalók kiszolgáltatott csoportjainak helyzetét.
Előzzük meg a földfosztást
A déli félteke számos élelmiszertermelő országa ki van téve a külföldi vállalatok föld rablási gyakorlatának. Az amúgy is kiszolgáltatott csoportokat, például a kisbirtokosokat és az őslakos népeket különösen érinti a földrablás, és emiatt többen lakóhelyük elhagyására kényszerülnek. Egy szigorú, az európai ellátási láncra vonatkozó jogszabály megvédhetné földjogaikat, és felelősségre vonhatná a vállalatokat az illegális földfosztásért.
Csatlakozz hozzánk, követeljük ki együtt ezt az előremutató jogszabályt!
A vállalkozások felelősségre vonása érdekében erős, kötelező emberi jogi átláthatósági és átvilágítási jogszabályokat követelünk. Az emberi és munkajogok megsértésének, a környezetpusztításnak, valamint az ellátási láncaik mentén történő földfosztásnak és kényszerű kitelepítéseknek a nagyságrendje miatt az agrár-élelmiszeripari vállalatokat a magas kockázatú vállalkozások közé kell sorolni. Minden erőfeszítést meg kell tennünk a megélhetést biztosító bérek és jövedelmek, az egyesülési szabadság és a kollektív tárgyalások szabadságának biztosítása, az átfogó egészségügyi és biztonsági gyakorlatok, a biztosított jogállás, valamint a nemi alapú megkülönböztetés elleni védelem érdekében – különösen a nők, a vendég- és bevándorló munkavállalók, és a kistermelők esetében. Az európai rendelet kidolgozásának folyamata 2020 áprilisában kezdődött. Az Európai Parlament 2021 márciusában elfogadott egy jelentést, amely támogatja az ambiciózus és szigorú átvilágítási normákat. Most Didier Reynders (Jogérvényesülés) és Thierry Breton (Belső piac) biztosok feladata az irányelvjavaslat kidolgozása. Věra Jourová, az Európai Bizottság Értékekért és átláthatóságért felelős alelnöke, az ő szavának itt is rendkívüli súlya lesz.
Most rajtunk múlik: Írjunk Reynders és Breton biztosoknak, valamint Jourová alelnöknek. Mondjuk el nekik, hogy az emberi jogokat és a környezetet MOST kell megvédenünk az átvilágítással kapcsolatos szigorú jogszabályokkal! NEM KÉSLEKEDHETÜNK TOVÁBB!
